Van ez a három nőszemély a szigetországból, a Puppini Sisters. Jó énekhanggal megáldva: lettek. Mégsem álltak össze, azért hogy populáris, szenzációhajhász sztárnők legyenek, hogy aztán benarkózva a Story újság sztárok a pácban rovatába kerülhessenek Miss. Hilton és Amy Winehouse közé. Ők inkább fogták, és maguk köré gyűjtöttek egy jazz zenekart és nekiálltak régi és új klasszikusokat swingre konvertálni. Sikerült nekik, elég jól. Kate, Stephanie és Marcella (ő a Puppini gyermek igazából, olasz) iszonyat hangulatot teremtő oldschool swinget hoztak össze, olyan Belleville-i randevúra emlékeztető trió ők. Mellettük három remek jazz zenész Patrick, Henrik valamint Blake muzsikálnak (gitár, dob, bőgő) és ők így hatan (+egyéb hangszerelés), annyira élő zenét játszanak albumról is, hogy mindenképpen élmény hallgatni. Úgy érezhetjük magunkat, mintha mi is mondjuk Belleville utcáit róva, zeneszóra becsábulnánk egy nyüzsgő krimóba, ahol macifröccsünket szopogatva a három hölgyet figyelnénk. Erre viszonylag kicsi az esély (habár elég sokat túrnéznak élő produkciójukkal), addig is marad a cd, melyből az első a Betcha Bottom Dollar (2006), nagy slágere pedig a Sandman, ami még csak most kezd betörni a köztudatba, miközben, ők már második albumukat is legyártották. Utóbbin megtalálhatjuk például a Ravasz, az agy...-ból ismeretes Spooky nóta sajátságos re-editjét. Egyetlen gond velük, ha nagyon a zenére fókuszálunk, akkor könnyen monotonná válhat, illetve, a második lemez valamivel chillebre sikerült mint az elsőszülött, így mindkettőt érdemes beszerezni, monotonitás apasztva. Honalpjukon csaknem az összes melódia szövege is megtalálható.
The Puppini Sisters - Rise and Fall of Ruby Woo
(Verve Music, UK, 2007)
