Másodszor kezdek neki ennek, hála az áldott, hibátlanul működő blog.hu-nak, ugyanis hoppá egyszercsak eltűnt, persze lehetőleg a legvégén, nade ugyan, volt már ilyen, na és pont ez a baj. Igyekszem felidézni, menniyre is jópofa és frappáns voltam még,mikor először írtam, mert most félek nem folynának ki belőlem hasonló ízű gondolatok. Szóval nem egy gazdasági válsággal érintett nagyvállat a téma, annál inkább egy zenei pályafutását otthonában, Franciaországban billentyűsként kezdő muzsikus ember lesz most a górcső alá befektetve. A banda neve, vagyis a General Electrics ugyanis egyetlen embert takar: Hervé Salterst, aki zenei pályafutása hajnalán pélául Olufela Olufemi Anikulapo Kuti, azaz Femi Kuti mellett is klimpírozott. Ezt követően, fogta magát, elővette cseresznyemintás bőröndjét, és az újvilágba költözött, miközben órája 1999-et mutatott. Ott az electro-funk stílus lüktető főerébe csöppent, továbbra is billentyűzött. Ő olyan, hogy leginkább a régi idők szintetizátorait preferálja, amilyenek a Rhodesok, a Hammodok és a Clavinetz is. Később több más elektrotechnikai hangforrással megfejelve az előző tónuspalettát megalkotta a GE-t. Sok helyütt zenélgetett az államokban majd megismerkedett a Blackaicious-os fiúkkal és Dj Shadow úrral is, és együtt is zenélgettek sok helyütt eztán. Sőt, így ebben a kombóban legyártották az első GE nagylemezt, amit később másutt, még két másik kiadó színeiben is piacra dobtak. A stílus, hát mondjuk, hogy hip-hop, de annak egy meglehetősen korcs, de annál jobb synth-pop típusú, kicsit funkos, nótázós, pseudo-indie alága. A dallamosság csaknem az egész lemezt átjárja, nem csoda hogy a nova records két egymást követő tónusgűjteményére is felkerült egy-egy track (a Take You Out Tonight, és a Tu M'Intrigues). Itt a Maroonssal közösen készített felvétel, a Facing that void szól. A folytatás meg holnap...
General Electrics - Cliquety Kliqk
(Bleu Electric, France, 2003)
