Háromtagú, exnégytagú angol kalsszis a kilencvenes évekből, egykori Warp Records sarjak. Oszlopos tagjai Ali Friend (basszgitárt penget), David Ayers (penget ő is) és Richard Thair (üti a dobot), valamint olykor Tom Challenger egészíti ki a triót (fújja; klarinétot, szaxofont, mikorhogy). A csapat 2002-es felbomlását követően - mikoris a tagok inkább egyéni karrierjüket építgették - idén összeálltak, és újabb albummal rukkoltak elő. Ezév októberében került a boltokba Pale Blue Dot címmel, ami annyit tesz: "halvány kék pont". A stílus kísérleti: jazz és rock(ablilly) össszekeverve sok minden mással, egy kis reggae-s basszus dörmögés, egy kis trip-hop egy kis ambient, és persze mindez a Red Snapper-től megszokott "leftfield világban" játszódik. Nem szabad meijedni annak, aki nincs oda a gitártépésért, ugyanis ez egészen más. Egy kifejezetten jól fogyasztható elegy, olykor észre sem vesszük a húrok pendülését, csak valami hatásfokozóként olvadnak az összletbe, de azért jópár tracken a gitáré a főszerep. Meghallgatása összesen háromnegyed óránkba kerül, melyet 8 trackre tagoltak, amiből az utolsó kettő (amik eredeti verzióban is megtalálhatóak a lemezen), két vendék DJ munkája (Subway, Kelpe). Jövőzene a maga nemében, jól hallhatóan élő, valódi hangszerekkel felzenélve. Mintha egy magyar viszonylatban "alternatívnak" mondott zenekar lennének, csak épp úgy, hogy szöveg és ének nélkül is kerek egészet gyártottak, kicsit másként, kicsit nyitottabban.
(Lo Recordings, UK, 2008)
