A mesterek leszálltak közénk ismét, és mágikus böffentésüktől lett hangos a galaxis. A borító láttán nemsokra számítottam (ennél még az előző album külleme is egy fokkal gusztusosabb volt), aztán megláttam, hogy 12 szám található rajta, és kezdett összeomlani a mindenség. (Szerencsére) a következő megállapítás az volt, hogy mindamellett, hogy ez egy tucat track, azértráadásul még elég hosszúra nyújtott művek is ezek, de akkor meg jött (a dubstepnél már említett) nem-időben-abbahagyás-szindrómától való félelem, ami számomra elég lehangoló szokott lenni. Félve nyomtam meg a lejátszás gombot. Pár taktus után (az elején lévő (HalfLIfe) beszéd után) azonban minden kétségem elszállt, ezek tényleg Ők, akik annyi szépséget okoztak már a nekem és a hozzám hasonló koszos lelkeknek. Előző megjelenésükkor igen sok vendégbűvészművész szerepléséhez volt szerencsénk, ami igen felemás érzéseket váltott ki a közönségből, így egyfajta tanulási folyamatnak lehetünk most fültanúi, mert a külső segedelemről lemondtak, mondhatni visszatértek a gyökerekhez: nagyon beszívtak, bevonultak a stúdióba aztán nosza, hangfacsarás. Jó lett. Itt a G-Force Jesus c. track.
Ed Rush & Optical - VRSLP007 Virus
(Virus recordings, UK, 2009)
